Kezelések » térd » szalagrekonstrukció

Elülső keresztszalag pótlás

Az elülső keresztszalag a térdízület egyik legfontosabb stabilizátora. Megelőzi azt, hogy a sípcsont a combcsonthoz képest előrefele elmozduljon és anterolaterális irányba forduljon. Azok a betegek, akiknek szakadt az elülső keresztszalagjuk, leggyakrabban a hirtelen irányváltoztatással járó tevékenység közben érezhetnek instabilitási élményeket, panaszaik ekkor a legkifejezettebbek. Ilyen tevékenység gyakran előfordul labdarúgás, kézilabda, kosárlabda és pl. sízés során.

Azoknak, akik ilyen tevékenységet szeretnének végezni a jövőben, az elülső keresztszalag pótlása javasolt. Az elülső keresztszalag azon túl, hogy stabilizálja a térdízületet, a meniscusok védelméért is felelős, mivel a sípcsont előrefelé való elmozdulását gátolva megelőzi a meniscusok hátulsó szarvainak lenyíródását.

Az elülső keresztszalag pótlása során elengedhetetlen a térdízület pontos anatómiájának ismerete, különös tekintettel az elülső keresztszalag eredésére és tapadására. Amennyiben egy műtét során nem az eredeti anatómiai izometriás helyeken történik az elülső keresztszalag pótlása, úgy az egy későbbi sérülés során jóval nagyobb eséllyel szakad el újból, illetve a térdízületi panaszok a műtétet követően is megmaradhatnak.

Az elülső keresztszalag egy két kötegből álló szalag, egy anteromediális és egy posterolateralis szalag kötegből áll. Éppen ezért adja magát a feltevés, hogy a minél inkább anatómiai pótlás során érdemes ezt a két köteget külön-külön pótolni.

Míg eleinte ezek az ún. kétköteges pótlások igen ígéretesnek bizonyultak, sok kutatócsoport a mai napra megállapította azt, hogy csak igen-igen szűk javallati körben javasolható a kétköteges elülső keresztszalag pótlás és rendkívül kicsi a különbség egy jól elvégzett egyköteges és egy jól elvégzett kétköteges keresztszalag pótlás között, míg maga a műtéti terhelés jóval nagyobb egy kétköteges pótlás során. Saját gyakorlatunkban éppen ezért nem végzünk kétköteges elülső keresztszalag pótlást, csupán egyköteges pótlásokat.

Az elülső keresztszalag pótlást artroszkóposan végezzük A műtét során az egyik legfontosabb kérdés a furatok elhelyezése. A sípcsonton a furatnak középen, a külső gyűrűporc elülső szarvával egy mélységben kell elhelyezkedni, míg a combcsonton a külső bütyök belső felszínén, annak a hátulsó részén, az eredeti keresztszalag tapadásának megfelelően, annak közepén.

Gyakran előforduló hiba a combcsonti furat elhelyezésnél az, hogy ha az operatőr nem ismeri fel a combcsont külső bütykének belső oldalán végigfutó csonttarajt, és úgy gondolja, hogy az már a bütyöknek a hátsó vége és ott helyezi el a furatot. Ezzel általában 4-5 mm-rel is előrébb helyeződik emiatt a furat és az elülső keresztszalag nem az izometriás pontokon kerül beültetésre

Az elülső keresztszalag pótlás során az oltvány vételére számos lehetőség adott. Lehet egyrészt a térd belső oldalán futó ún. hamstring izmokból kivenni az inat, másrészt a térdkalács és a sípcsont között futó széles ín közepéből, ill. a négyfejű combizom inából is lehet oltványt képezni.

A mindennapi gyakorlatunk során mi a hamstring inakból képzett oltványokat választjuk elsőként, az ismételt műtétek során választjuk a térdkalács ínból vett ún. BTB-graftot és ha ezek „elfogytak” akkor a négyfejű combizom inából vett oltványokat.

A kivett hamstring inakat jellemzően négyszerezzük és a combcsonti oldalon egy endobuttennel, a sípcsonti oldalon leggyakrabban ácskapcsokkal rögzítjük, de rendelkezünk interferencia csavaros, tiplis csavaros, illetve polietilén szalagos rögzítési lehetőségekkel is.

Keresztszalag pótlást követően mindig egy szoros, előre meghatározott rehabilitációs terv szerint rehabilitáljuk betegeinket. A műtét utáni rehabilitáció a műtétet követő 6 hónapban tart.

6 hónappal a műtét után engedjük betegeinknek megkezdeni az adott sportági alapozó edzéseket.

Hátulsó keresztszalag pótlás

A hátulsó keresztszalag a térdízület legerősebb szalagja. Funkciója az, hogy megakadályozza a sípcsont combcsonthoz való hátrafelé való elmozdulását hajlított helyzetben. Éppen ezért betegeink leggyakrabban decelerációs, lassításos, hirtelen irányváltoztatásos szituációkban, valamint lépcsőnjáráskor éreznek panaszokat hátulsó keresztszalag szakadása esetén, ill. csavarásos, fordulásos események során.

Hátulsó keresztszalag pótlásokhoz az oltvány vételére számos lehetőség adott. Lehet egyrészt a térd belső oldalán futó ún. hamstring izmokból kivenni az inat, másrészt a térdkalács és a sípcsont között futó széles ín közepéből, ill. a négyfejű combizom inából is lehet oltványt képezni.

A mindennapi gyakorlatunk során mi a hamstring inakból képzett oltványokat választjuk elsőként.

Belső oldalszalag lehorgonyzás

A térdízület leggyakoribb sérülései a belső oldalon történnek. A belső oldalán a térdízületnek 3 nagyobb anatómiai struktúra található, amelyek közül a legnagyobb és a legfontosabb a belső oldalszalag. Sportsérülések kapcsán történik a leggyakrabban a belső oldalszalag sérülés, amelyek lehetnek kontakt és nem kontakt sérülései a térdízületnek, amikor is a térdízület külső oldalát erő éri, jellemzően nyújtott térdnél, amely túlnyújtja vagy elszakítja a térd belső oldali struktúráit.

Belső oldalszalag sérülés általában jól kezelhető műtét nélkül, viszont korrektül végigvitt kezelést igényel akkor is. Műtétre leggyakrabban ennek a szigorú kezelésnek az elmulasztása után lehet szükség, illetve akkor, ha a sérülés más szalagsérüléssel kombinálódik, leggyakrabban az elülső keresztszalag sérülésével és az elülső keresztszalag pótlása után el nem fogadható mértékű instabilitást tapasztalunk. A belső oldalszalag rekonstrukciója történhet az eredeti szalag újbóli lehorgonyzásával, illetve szabad oltvánnyal való helyettesítésével is. Egy teljes belső oldalszalag szakadás konzervatív vagy műtétes kezelése után legalább 6-8 hét szükséges ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a korábban megszokott mindennapi tevékenységet.